vasárnap és tél.

mindjárt karácsony. mindjárt eltelik egy újabb év. és nem sokat léptem előre, legalábbis most úgy érzem. lehet nem ártana készíteni egy összegzést 2010-ről.
a szívem még mindig ugyanúgy romokban, még mindig ugyanolyan gyenge. szerencsére sokan kordában tartják. :) szóval segítenek nemet mondani arra, amire én egyedül igent mondanék...de igazuk van, nem szabad, hogy kihasználjanak. főleg úgy, hogy én érzelmeket is pakolok (sajnos még mindig) ebbe a dologba.
szóval most ott tartok, hogy ellenállok és várok, hátha változik valami. bennem változik valami. hátha betoppan valaki.
addig meg itt van zselenszky, az új szerelem. annak ellenére, hogy szinte minden száma őt juttatja eszembe..

arcomra fagyott a mosoly

igen,most tényleg.szószerint. nagyon hideg van kint. itt a tél. megfagyott minden. talán a szívem is. a legújabb elhatározás: elfelejteni azt, aki már régóta kísérti meg újra és újra a szívemet. nem célravezető egy olyan valakit a mindennapok gondolataiban hordozni, aki csak használja a testemet. nem kell nekem még egy árnyék, elég a sajátom..néha még attól is megijedek. szóval viszlát. szia mindenamiúj. :)
ami a mindenamiújat illeti..persze, hogy nem megy csak úgy. egyik állomást elhagytam és attól tartok, hogy közeledem egy éppoly bizonytalan kikötő felé. pedig olyan helyre nem tanácsos kikötni, ahol ugyanolyan viharok és hullámok várnak, mint a nyílt tengeren.
..de ami miatt írok, a lényeg most jön. találtam egy nagyon jó kis einstein mondást, ami sajnos :) bizonyítja, hogy őrült vagyok...
*őrültség: ugyanazt tenni újra meg újra és várni, hogy az eredmény más legyen.*

ezt pedig a fagyos karácsonyi vásár emlékére..

november rain

napok óta esik.de ez nem az az igazi eső.szörnyű.olyan eső, aminek se hangja, se illata és alig áztat el.
jó lenne bőrig ázni az esőben..talán lemosná rólam mindazt, amit nem akarok többé magammal cipelni. (úgysem sikerülne..de jó érzés lenne.legalább megpróbálni..)
furcsa ez az ősz. hiányzik belőle az a mindent elsöprő szél, ami eltűntet mindent a nyárból, hogy helyet csináljon a télnek..ami kifújja a fájdalmat a szívekből és segít felkészülni a fagyos belenyugvásba...hogy még mindig minden ugyanúgy van, hogy nem változott semmi, csak az idő halad megállíthatatlanul.
sokan mondják, hogy az emberek nem változnak, a dolgok változnak..azt hiszem most ott vagyok, ahol a part szakad. az emberek nem változnak (a szememben,mert túl messzire kerültem tőlük) és a dolgok sem változnak, mintha megállt volna a világ.
..de én tovább akarok menni..dehogy menni, inkább szaladni. valahova,valamikorra,valamiért. mindegy, csak történjen bármi. legyek őrülten boldog vagy fájjon úgy,ahogy nem hinném hogy fájhat..mindegy, csak történjen már valami. elmúlhatna ez az üresség..

november 2. kedd

furcsa. most keddel kezdődik a hét és nem is kezdődik.
furcsa. kizökkenni pár napra a mókuskerékből. aztán majd visszazökkenni.
de most mégis olyan jól esik. jól esik nyugodtan üldögélni a gép előtt és kinézni az ablakon. nézni, ahogy a nap sugarai harcolnak a hideggel és néha még sikerül meleget lopni a fázós szívekbe. legalábbis az én szívem fázik. nem tudom, ti hogy vagytok ezzel..
most olyan furcsa minden. meleg van. nyugalom. csend. belül van csend. nem kapálózom, hogy elég volt, mozdulj, indulnod kell. megálltam.
persze majd újraindulok. de most olyan jól esik ez az egy-két óra. csendben. magammal. és lovasi andrás barátocskámmal. aki egyre ritkább vendég, de most szorítottam neki helyet az éterben. :)
szépen lassan elszürcsölöm a gőzölgő teámat (lassan, mert olyan szép, ahogy gőzölög) és kizökkenek, mielőtt belezökkennék valami felforgató melankóliába. :)
kimegyek majd a hidegbe, hagyom, hogy játsszon kicsit a szél, én úgyis kitartóbb vagyok (vagy felszállok a vonatra :)) és gyűjtök valami újat.
szükségem van valami újra, mert magába szippantott az állandóság és én kivesztem magamból és csak a konduktor maradt. borzalom, hogy sokszor nincs egy ép (jelen esetben petőmentes) gondolatom péntekszombatestevagyvasárnapdélután.
ennek örömére,ez ellen most úgy döntök, hogy veszek a sapkám,sálam,csizmám és délután irány egy kocsma. :)
micsoda nem várt befejezés..én legalábbis valami drámaibbat vártam. :)

j'en ai marre.

igen,pontosan.
elegem van.és olyan szívesen kikiabálnám. de minek..ha eddig nem vettétek észre most sem tűnne fel, akkor sem,ha beleégetném a retinátokba és minden pislogáskor újra és újra felvillanna előttetek a kép.
igen. elég volt abból, hogy én mindig megértek mindent, én mindent meghallgatok és én mindig (legjobb tudásom szerint, de úgy látszik már nem elég jó) megvigasztalok.
..és azt mikor veszi már észre valaki, hogy rég nem vagyok ott a szavaim mögött? hogy rég csak próbálok segíteni, mikor én magam is egy mentőövért kapálózom?
mert hiába rossz elveszíteni valakit, de az is rossz, ha úgy érzed, hogy senki sem lehet már a tied...



talán fognom kéne egy bőröndöt és összepakolni..akkor talán feltűnne a hiányom.fizikailag és lélekben is.

biztonság.

ha biztonságban vagy, jól érzed magad.
ha biztonságban vagy, nem félsz semmitől, bátor vagy.
ha biztonságban vagy, bátran nézel a jövőbe.
ha biztonságban vagy stabilnak, megrendíthetetlennek érzed a világot.
de semmi sem stabil. minden, tényleg minden egy pillanat alatt összeomolhat, átszakadhat, véget érhet.
egy épület, egy élet, egy kapcsolat.
semmi sem tart örökké.
..és milyen furcsa, azzal, hogy mások stabilitása megbillen, a te életed is billegni kezd.

a múlt sosem tér vissza már..

furcsa szembesülni azzal, hogy elrontottam az életem...nem, ez a kifejezés nem jó.
furcsa szembesülni azzal, hogy választhattam volna más utat is. ..hogy fiatal voltam és könnyelmű. könnyelmű, mert pillekönnyű játéknak éreztem azt, azokat a szavakat, amiknek most (4év távlatában) szívettépő s porrá zúzó súlya van.
hiszek a sorsban. hiszek abban, hogy oka van minden történésnek. hiszem, hogy nem véletlenül járunk be utakat, míg a cél felé közeledünk. hiszem, hogy nem véletlenül tévedünk el.
hiszem azt, hogy nem véletlenül bukkannak fel emberek a múltból. csak ennek a véletlennek az okát nem tudom még.
4 éve a mindennapok része volt ő, sokat jelentett, ismert engem, mert meg akart ismerni..és most..most nem értem, miért lett vége? miért volt egy határ, amit nem mertünk (mertem) átlépni? mennyivel másabb lenne minden.. ezért gyűlölöm a 'mi lett volna ha..' típusú merengéseket. és most mégis itt ül a szívemen és jobban facsarja a lelkem ez a pár szó, mint valaha..nem értem.
nem értem magam. nem tudom, hogy most miért vágyom arra, amit régen veszni hagytam, pedig tálcán kínálták?
és mi van most? pár kedves, a felszínen kavargó szó és távolság..fizikailag és lelkileg is. ezt teszi az idő.
bárcsak fújna most a szél. kisöpörne minden háborgó és múltba révedő érzést a lelkemből és lecsitítaná válaszokat kereső szellemem. átsüvítene itt mindenen, én meg hagynám..hagynám, hogy hozzon valami újat.

zuhanás.

nem az a baj, hogy nem vagyok boldog. az a baj, hogy már inkább vagyok szomorú. de legalább nem boldogtalan.
ma volt anya orvosnál, lehet, hogy porckorong sérve van. azt mondta az orvos, hogy gyógyszerrel kezelhető, nem minden esetben kell műtét.mégis félek. féltem anyát. :(
ma meghalt gyuri anyukája.nem szeretem gyurit és tudom, hogy a családból anyán és persze nórin kívül senki nem szereti túlzottan, mégis szíven ütött, mikor láttam, hogy a nagyi (és gondolom apa is) milyen érzéketlenül fogáadták egy édesanya halálát.
nehéz néha ilyen emberekkel együtt élni, elfogadni, hogy a génjeik a génjeim.
...nehéz most létezni.

esti gondolatmorzsa.

"az életem erről az egy napról szól,mindig.." apró gondolatmorzsa a boldogsághoz?

időjárásjelentés.

igen az.mert nem beszélnék konkrétan a kialakult helyzetről. a lényeg, hogy családom térségében sűrű viharfelhők sorakoznak, a pusztító erejű katasztrófa továbbvonulására nem sok esélyt látok. a barátvölgyben gyönyörű napsütés és a kisebb zivatarfelhők is elvonultak..remélem így marad.szerelem terén teljes szárazság..add hát uram az esőt! :)
röviden ennyi,már én is kicsit elbagatelizálom a helyzetet,mert tényleg nevetséges,ami körülöttem folyik..kár, hogy nem szociológiát tanulok, a héten (és jelzem még csak kedd van) simán megírhattam volna a diplomamunkám A család mint egészségkárosító csoportosulás címmel.
ami viszont feldobja a napomat, hogy belevetem magam mindjárt a kádba (persze úgy, hogy a varratocskáim kilógjanak), kifestem a körmöm és iszom egy jó meleg teát (természetesen csak salaktalanítósat,mert úgy megszerettem a fűízét)...és tovább hallgatom kiss tibit,cseh tamást és szabó balázst. :) szép estét nekem.

keresem,de nem találom..

"Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. ...S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?... És mégis várod." /Márai Sándor/

csak éppen hiányzik valami..és nem találom.

please don't stop the rain..let it fall..

megállíthatatlanul esik.szinte egész nap.a nyár becsukta maga mögött az ajtót és máris itt az ősz..csak a fák és mi nem eszméltünk még fel.
a napsütés helyett egy icipici ború költözött a szívembe, de nem az a szívszorító, hanem amelyik csendben rátelepszik az ember lelkére és engedi, hogy megpihenj.
valahogy mindig úgy éreztem, hogy a hirtelen jött időjárás változás valahol, valakinek az életét megváltoztatja. talán ez az eső és szél elmos sok régi dolgot, hogy megtisztulva jöhessen valami új. nem tudom..várok,most úszom kicsit az árral.

papercuts

felgyorsult minden. elmúlt a nyár, legalábbis a mai időjárás azt gondolta. furcsa, olyanok az utóbbi hetek, mint mikor végigpörgeted az ezredjére látott filmben az unalmasabb részeket. minden érzésre elmékszel, mindennek ott a nyoma, ahol lennie kell, de mégsem látsz minden pillanatot.
annyira felgyorsult az idő, h K. nemsokára hazajön drága Evelynem és bevallom az én legnagyobb örömömre is. sok hullámvölgyet és leginkább hullámvölgyet hozott kettejüknek a nyár, de már csak öt nap és újra boldogság fog rajogni a kis husmusom arcán és nem a várakozás kínjai/örömei. a kínokból így is elég kijut neki a szépségtréningen, amit rendezett magának. kozmetikus és gyanta..ajjaj.
a zoos utolsó hetet sajnos nem a legpozitívabban zártuk..a kisszerelmem (ami ugye nálam egy 6éves szinten ragadt rajongást takar) elég nagy port kavart és sajnos az érintetthez is eljutott. de megtanultam, hogy egy állatkertben mindennek füle és szeme (és annál is több lába..) van...és meglepődtem, hogy olyan emberek segítenek, akikről nem is gondoltam volna. (és nem mellesleg Evelyn ilyen emberekről juttat eszembe olyan dolgokat, amiket nem kéne. :D)
a hétvége sajnos túl sok eseménnyel telt el. voltunk Kitti temetésén. szörnyen nehéz volt könnyek nélkül elbúcsúztatni egy ilyen fiatal és sziporkázó személyt, még akkor is,ha nem álltunk vele napi kapcsolatban. szombat óta pedig valóságos orkánok söpörnek végig unokatesó fronton..szakítás és lebukás, veszekedés és mindent a másik fejéhez vágás...azt hiszem a cunamit nem sokan ússzák meg szenvedés nélkül,szerintem mi sem.
ma orvostúrát tartottunk,sajnos holnap hajnalban is a bőrgyógyásznál kezdünk..és amennyi anyajegyem van,egész nap ott leszünk. szerdán kozmetikus. csütörtök csajbuli. péntek beiratkozás és záróbuli. hajrá nekem! :)

zoozunk.

nehéz hetünk van. kaptunk egy szuper bandát és a szuper bandánkba egy magatartás- és figyelemzavaros gyerkőcöt, akinek sajnos a családi és érzelmi háttere is elég zűrös. sajnos az ő viselkedése kihat a többi gyerekre (mivel elég sokat verekszik ok nélkül) és ránk is. sosem éreztem magam még ilyen feszültnek és sajnos tehetetlennek is gyerekkel kapcsolatban. dühít, hogy nem tudok már mit tenni azért,hogy könnyebb legyen nekünk és neki, hogy mindenki jól érezze magát. próbáltam szép szóval, próbáltam komolyan, próbáltam hangosan, próbáltam passzívan,a viselkedését nem méltatva és sajnos próbáltam erőszakkal. sosem fogtam még úgy kézen gyereket, hogy magammal vigyem és kvázi kirángassam a többiek közül...szörnyű érzés, tehetetlenség és megvetés magam irányába,mert tudom, hogy nem ez a megoldás..de akkor mi? egy hét alatt ugyan nem lehet csodát tenni 8 év kitudja milyen viselkedése/érzései/feszültségei után, csak szerettem volna, ha ő is, a többi gyerek és mi is jól érezzük magunkat.
nem mellesleg néha azt érzem, hogy a látogatók és a körülöttünk dolgozó zoosok is kicsit neurotikusnak néznek minket. vagy a zöldikénkkel kell kiabálni vagy húzzuk magunk után vagy fejmosást tartunk neki.
fáj bevallani, de ez a tábor ilyen formában nem neki való. nem jön ki a társaival, nem bír ki 9 órát úgy, hogy folyamatosan programjaink vannak, folyamatosan ingerek érik..talán, ha egyedül lenne, talán ha több ideje lenne pihenni, talán ha nem lenne ilyen hosszú a program..
nem tudom és sajnos már nincs sok esélyem változtatni, remélem holnap azért majd jól szórakozunk..mert a lányokkal együtt dolgozni jó :)

..ellopnának tőlem a felhők,ha az árnyékod lennék.

nagyon sok minden történik mostanság,sajnos túl sok is..
a héten megint dolgozom és erősen gondolkodom azon, hogy évközben is vállalok valami munkát a játszóban,annyira hiányozna egy évig. :)
augusztus 20-a eltelt.bennem sajnos nem kelt különösebb érzéseket(ez minden bizonnyal az én hibám). voltunk egy szuper machine mouse koncerten,megnéztük a tűzijátékot és utána végigénekeltünk egy zanzibár koncertet (néha meglepődöm mennyi dalnak ismerem a szövegét).
sajnos ennek a napnak szomorú aktualitása is lesz ezentúl. elvesztettük Kittit. hiába nem voltunk napi kapcsolatban, mégis megrázó, ha egy életvidám 22éves fiatal lány egyik pillanatról a másikra eltűnik a világból. felfoghatatlan. még mindig nem találok szavakat. és hihetetlen volt látni, ahogy a nővére elfogadja, hogy elvesztette a számára egyik legfontosabb embert. még mindig annyi minden kavarog bennem. nem is tudom leírni.
21-én, a reggeli sokkoló hírek ellenére, elmentünk miskolctapolcára a barlangfürdőbe. furcsa, de most szembesültem vele, hogy hiába gyönyörű egy hely, hiába szórakoztató (többnyire) a társaság, olyan üres tud lenni egy lélegzetelállító táj (lillafüred este), mikor úgy érzed hiányzik valami. nem találom egyelőre, hogy mi.
vasárnap szobát festettünk, szörnyen kimerítő és idegtépő volt,de az eredményért megérte. :) a képek a héten kerülnek fel..azt hiszem ezentúl ritkábban mozdulok majd ki itthonról. :) (képek később érkeznek)
nagyon furcsa a héten táborozni, 4 csoportunk van csak..reggelente csak 12 ember ül az asztalnál, most tényleg családias az egész. :) ma láttam elsuhanni a szerelmemet biciklivel. :) olyan szuper volt.informálódtam és a lányok azt mondták,h jófej srác..haha már csak be kell hálóznom (mert nekem az annyira megy :D).
két nap múlva Evelyn már itthon lesz.várom haza,mégiscsak jobb lesz egy országban. :) aztán jön Dalmackó is..azt hiszem hihetetlen ütemben halad az idő. :)

újabb vasárnap.

úgy látszik a vasárnap az a nap, amikor leülök és leírok pár sort a napjaimról. :)
röviden..vége a munkának a nyárra,nagyon fog hiányozni, a zoo volt szinte a családom a nyáron. tervbe van véve,hogy a FehérElefántos kiülős napon benézünk páran.remélem jó muri lesz végre úgy leülni sörözni,h nem kell hazarohanni a másnapi koránkelés miatt.
10napja utaztak el a drága bff-jeim.(ha jól emlékszem a dátumokra,azokban sosem volt jó). hiányoznak nagyon,de örülök,h kalandorkodnak és ráadásul jól is érzik magukat. most, hogy nincs már munkám,ismét rám tört a világotjárhatnék..de majd eljön mindennek az ideje. :) és ez az eltelt 10nap, azt is jelenti,h nemsokára jönnek haza. és akkor még egy utolsó csajbuli a suli előtt.juhuuu. :)
pénteken voltam afc koncerten. sajnos nem sikerült felvennem a 13éves vagyok és sikítva őrjöngök életérzést,de megállapítottam, hogy a srácok élőben sokkal jobbak mint cd-n. (és vip karszalagot is kaptam,de a hirtelen jött vihar miatt nem tudtam vele bejutni az öltözőbe..hihi)
a hétvégén amúgy nem volt sok kedvem kimozdulni..úgyh a barátos programok elmaradtak.
szombat reggel elindultunk nyíregyházára a sóstózooba.(bogyi nem jött velünk,mert ő gólyatáboroztat) ami egész jó hely,tekintve,h van törpe víziló, aki ugyan elbújt előlünk..de a FÁNK továbbra is a legszebb és legjobb,úgyh a szívem csücske. :) hazafelé amúgy eltévedtünk, de mamival nagyon élveztük az utazást és amikor már a jól ismert úton jártunk, apa és anya is jót nevetett a bénázásunkon. :)
ma lustiztam, olvastam, arctisztítottam és ráálltam a mérlegre és érthetetlen módon,de fogytam 3kilót. :) tökreszupi.
most csacsogok még picit Evelynemmel,mert mostanában nem volt rá elég időm..aztán addig alszom,amíg csak bírok. :)

vasárnap.

rég írtam. mostanában rohan az idő, én meg rohanok vele.
elutaztak a lányok.jól vannak mindketten,csak kicsit furcsa, hogy nem tudunk csak úgy összefutni..messzemessze vannak,de nemsokára már haza is jönnek. (ha továbbra is ilyen tempóban halad minden)
még mindig dolgozom és már most arra gondolok, hogy remélem nem fog annyira hiányozni évközben,mint most nyáron a Pető. :)
nem történnek különleges dolgok, nem születnek nagy gondolatok most bennem.zajlik minden és élvezem, hogy rendben zajlik.
pénteken egy év után újra négyesben vacsiztunk,meglepően kellemesen telt az este.meglátjuk, hogy lesz-e folytatás.
nagyot csalódtam az unokanővéremben..és egyben rá is jöttem,hogy az érzelmi intelligencia és a tisztesség nem kor kérdése. remélem a gyerekes (nem,ez nem is gyerekes dolog,mert egy gyerek nem játszmázik és nem dúl szét életeket) viselkedésével nem bánt és sebez meg újra több ember,mint tette azt két éve.úgy látszik az ember akkor sem tanul a hibáiból,ha egyszer már szenvedést okozott velük másoknak. ..és ennek ellenére ő ad tanácsokat másoknak; ő,aki még saját magával sem tud együtt élni.
..talán ezért örülök annak, hogy egyedül vagyok és tapasztalok meg sok mindent és sokféle emberi játszmát végigjátszom, mert miután megtanultam magammal lenni,együtt tudok majd lenni mással is.. (lehet,hogy ez az együttélés egyik szabálya?)
ma focimeccs.remélem két óra eltöltésére kellemes szórakozás lesz.

néha nem megy..

..talán az önzőségem miatt.de van,hogy már nem tudok mit mondani,nem tudok melletted állni, mikor azt látom, hogy dühből vagy bármi másból akarod rombadönteni mindazt, amit rövid ideje és lehet, hogy bizonytalan alapokra, de kemény munkával építettél fel magadban..(mert tudom, hogy nem könnyű egy csalódás után őszintén szeretni)
ezért nem tudok néha melletted állni és segíteni, sőt van, hogy nem is értelek.
azt hiszem, hogy érdemes kibírnod azt a pár hetet és ha egy országban lesztek, teljesen más lesz minden..mert a távolság rengeteg akadályt szül.és semmilyen kamera vagy chatprogram nem tudja átadni azt a hanglejtést, a grimaszt, az illatot, amibe beleszerettél..
a döntéseket neked kell meghoznod, ha kell melletted állok...és sajnálom.

vasárnap.

pénteken hazaértünk balatonról.azóta sem állt meg az élet,de előtte röviden az egy hétről.
igazán eseménydús pihenést tudhatunk magunkénak.autólerobbanás,defekt és sajnos Buddha kutyus hőgutája. címszavakban ennyi. igazából leírni nem is tudnék mindent,mert rengeteg dolog történt. jól összejött a társaság és most egészen furcsa,hogy a családdal (csak öten) vagyunk a házban és nem botlok lépten nyomon valakibe. fel kell venni az itthoni ritmust. nem aludhatunk 11-ig, aztán reggeli után nem megyünk fürdeni és napozni a partra, nem kell kaját rendelni és nincs hajnalig tartó dorbézolás. ráadásul hétfőtől munka. :) nem bírom ezt a tempót.. :)
képeket majd idővel töltögetek ide-oda.jó lesz majd erre a nyaralásra visszaemlékezni télen. :)
most más... augusztus 5-én elutaznak Dalmackóék. Sokáig lesznek távol. :( De azt hiszem hősök vagyunk és kibírjuk egymás nélkül. Ők meghódítják a világot, én meg majd..hát nem is tudom..majd kiderül. :)

nekem a balaton a riviéra..

végrevégre egy hét balcsi. :) remélem a szuper hét megkoronázása lesz.majd beszámolok. :)

http://www.youtube.com/watch?v=GyAWOPsTU2k

tom waits

szombat van és semmi hétvége hangulat.fáj nagyon a fejem.tom waits-et hallgatok..megszakad tőle a szívem.
érdekes..verőfényes napsütés van és én a rekedtes hangú,szívszaggató soul-bluesra vágyom. valami még mindig el van törve bennem és nem akar összeforrni.(pedig ideje lenne)
ma strandolunk,de semmi kedvem hozzá,maradok az árnyékban (vagy a napon,mert megint rengetegen lesznek és heringek leszünk) és olvasok valamit.
valahogy minden és mindenki olyan messzire került tőlem. nincs mit szólnom hozzájuk vagy csak üres fecsegés az egész. ők jól érzik magukat, én teljesen máshova vágyom.de nem tudom hova..
E. még mindig el van veszve. hiányzik nagyon. :( de remélem jövőhéten már találkozunk vmikor a csajokkal.

valami nem jó.

valami nem jó.valami hiányzik.olyan, mintha minden kiüresedett volna..mi a baj?

agymosás.

..arra lenne szükségem. újra kavarog bennem minden régi emlék és gondolat. örvénytáncot jár a remény és a csalódás. miért nem tud erősebb lenne az eszem, mint a szívem(?) ?.
nehéz volt emiatt a mai nap és azt hiszem sok,a tegnapihoz hasonló álmatlan éjszaka vár rám..amikor hallom a hangját, a nevetését, látom azt a cinkos mosolyt, érzem az illatát és az érintését..és ehelyett egyedül fekszem az ágyamban,mert sosem lesz az enyém.
..most már elhiszem, hogy mindenki függ valakitől.de annyian kigyógyultak már sokféle függőségből, nekem miért ne sikerülhet?

most munka: a heti gyerekanyag egész jó. szerintem holnap már jönnek a szárnypróbálgatások. meglátjuk mi lesz.. ;)

kísért a múlt.

azért kezdtem ezt a blogot, hogy megszabaduljak a múltamtól. ami elevel elvetélt ötlet, most már látom. hiszen a múltam az életem része, nem tagadhatom és nem is felejthetem el, a múltam miatt lettem az, aki most vagyok.
..és amikor már megvan a kellő löket, hogy nyissak az új felé, hogy a helyére rakjam azt a szereplőt, aki már számtalanszor felforgatta az életem..nah akkor újrakezdődik minden. nem, nem fog ez a blog róla szólni, mint az előző.nem fogja behálózni újra a gondolataimat. nem engedem. számtalan csábító ajánlat..de csak ennyi, nem több..és végre sikerült ellenállni (igaz, hogy ebben nagy szerepet játszott a menstruációm,de azért kitartottam.). hiányzik a válságstáb, aki ilyenkor összerak egy picit. nem tudok semmit E-ről péntek óta..aggódom. remélem ma már sikerül beszélni és addig állom az ostromot. D. tudom, hogy jó helyen van, vigyáznak rá,meg körülötte mindig zajlik az élet, de vele is jó lenne már beszélni. :)
holnaptól amúgy megint munka, úgyh a fáradtság majd jót tesz a gondolataimnak. :)

szabad péntek.szabad szombat.

mostanában nagyon keveset tartózkodom otthon. eleinte nem zavart, mert pörgött az élet. most viszont már olyan, mintha nem lennék sehol sem. innen rohanok oda,onnan ide. sok minden történik, de igazán semmi sem.
örülök, mert szép lassan olyan emberekre találok, akikkel egyre őszintébben és egyre fontosabb dolgokról lehet beszélni. ..és néha már hiányoznak is. :)
mindjárt indulunk strandolni. összeszedek remélem egy icipici színt,csak annyit,h ne látsszanak át az erek a lábamon. :) hajrá anna.

csütörtököt mondok.

ma olyan 'minden nehéz' nap van. lehet a tegnapi csalódás, hogy a régi társaság már unalmas és elvesztette minden varázsát. és a mai nap magányossága. az érzés,hogy már hiányzik valaki,akit nem ismerek vagy nem tudom, hogy ki a megtestesítője annak, akire várok..a hiánynak..
hiszek a sorsban, úgyhogy nem fogok siettetni semmit,addig is próbálom kiteljesíteni önmagam. azt hiszem, kell egy bizonyos szintű lelkibéke, teljesség ahhoz, hogy megtaláljam/megtaláljon az, akit mellém rendeltek. (nagyon romantikus lett ez a rész,de akkor is így gondolom :))

addig pedig itt van micimackó és én hősiesen várok.
"- Micimackó! Mi van, ha egyszer elkövetkezik egy olyan nap, amikor el kell válnunk?
-Ha együtt válhatunk el, akkor semmi kifogásom ellene."

a nap kudarcai.

sosem szerettem a hétfőket. a mai napon sok dolgot elhatároztam, amiket főként hétfőn nem fogok csinálni. 1. nem állok többet mérlegre. 2. nem megyek többet a tesómmal futni.
nah jó. igazából csak első mérgemben ilyen súlyos a helyzet. igazából ideje volt szembenéznem a súlyommal és az az ijesztő szám csak a változásra ösztönöz. a tesómra pedi igazán nem lehetek mérges, mert ő (számomra érthetetlen egészségromboló okok miatt,de..) jobban bírja a futást. kár volt olyan magas elvárásokat támasztanom magam elé, amiket rövid távon (egy edzés alatt) nem tudok teljesíteni anélkül, hogy felmértem volna a képességeimet. DE nem adom fel, próbálok a változás útján maradni és a futótársamat húzóerőként használom. :) hajrá nekem.

zárt fülekre találtam.

mostanában úgy érzem, hogy teljesen feleslegesen jártatom a számat. többnyire fizikailag meghallják amit mondok, de nem találok igazi hallgatóságra. nagyon és egyre kevesebben értik meg amit mondok. lehet, hogy ennek ez a rendje? hogy így vesznek el szép lassan azok az emberek, akikkel csak látszólag vagyunk barátok? nem tudom, mindenesetre rossz érzés. van, hogy csak csacsogok, de nem értem, hogy azok a dolgok, amik számomra fontosak (a munkám, a hivatásom, a gondolataim) másoknak miért érdektelenek vagy miért intézik el egy 'aha'-val.
ez van most..úgyhogy inkább csendesen végigülöm a családi banzájt. nincs kedvem kiabálni, mikor némának érzem magam.
szép napot.

kavics.

nincs időm blogolni monstanában.illetve ezen a héten nem volt. dolgoztam,jó is volt,de nagy kihívást jelentettek a gyerekek,aminek nem tudtunk teljesen megfelelni, mindenki egyben maradt és többnyire jól is érezte magát.
tegnap munka után gálaesten voltunk. az értelmi fogyatékosoknak rendezték az ő fellépésükkel.voltak persze hírességek is,de nem róluk szólt az este (szerencsére).a műsor vonalát két ember, két egymást szerető, mégis egymástól távol élő ember levelezése adta,melyben a kavics mint a szeretet,önmagunk,múltunk és kitudja még mi minden jelképeként szerepelt. fantasztikus érzés volt sérült és egészséges embereket egy színpadon, őszintén EGYÜTT látni. együtt játszani, együtt adni önmagukat, odaadni valamit magukból nekünk.
..és amíg nem felejtem el,egy csippcsepp édesség is történt az előadás előtt.valamilyen akció keretében kartondobozzal a fejükön megjelent egy csapat ember, hogy megismertesse az ott egyedül várakozó embereket. hozzám és egy férfihoz is odaléptek, hogy bemutassanak minket egymásnak, hiszen a bókolás világnapja van. hihetetlen jó ötlet volt, csak úgy éreztem a közös nevetésre nem túl nyitottak az emberek. sajnos..de hátha ez szépen lassan megváltozik. :)

színjáték minden.

rövid összefoglaló a mai napról. :) nagyon jól sikerült a csajos vasárnap. habár hamar vége lett és az idő is kicsit szomorkássá vált,ami nem különösebben zavart, mert a hangulatom hazafelé olyan esőben sétálós lett,de pont nem esett az eső.. (nem akarom elkiabálni, de szerintem ezt holnap bepótolhatom.)
korán keltem, mert mentünk E-vel művelődni. egy záróvizsga előadást néztünk meg, ami csodafantasztikus volt. (L) (a pályatévesztőktől eltekintve). az előadásokat nézve jöttem rá, hogy milyen jó, ha valaki ilyen könnyen tud mások bőrébe bújni és egy karaktert hitelesen életre kelteni. hasznos az életben is..aztán valahogy világossá vált, hogy én is annyi szerepet játszom. mindegyikben benne vagyok én, benne vannak a felém támasztott elvárások és a megfelelési vágy..és a biztonság,mert be kell vallanom, hogy könnyebb személyiségmorzsákat osztani, mint feltálalni magam.
mostanában rám tör az az érzés, hogy minden rendben..lehet, hogy sikerül levetni néhány álarcot vagy ez már a szerepazonosulás?
nem tudom..mindenesetre remélem, hogy majd egyszer megtalálom azt a "színpadon", ahol csak ÉN állok a reflektorfényben.
a vizsgaelőadások közben tartottunk egy kis szünetet E-vel. :) elszöktünk, hogy megkeressük a tökéletes férfi illatot. jelentem, nekem nem sikerült. úgy látszik, nem csak a szerelem, de a szerelem illata is várat magára. :)
voltunk megint a kedvenc kis lakásomban. elsőre sikerült begyújtanunk a sütőt és ettünk finom dinnyét (nekem ez volt a nyár első dinnyézése) és megnéztünk egy újabb rózsaszín tokos filmet. :)
huh, egészen tárgyilagosra sikerült a beszámoló, de úgysem tudom leírni,hogy milyen jól éreztem magam. örülök, hogy rátaláltam D-re és E-re. sikerül egy húron pendülnünk. :)
a villamoson hazafelé jövet sikerült megfogalmaznom egy nagyon fontos alapszabályt: Ne énekelj a villamoson rossz dalt és hamisan vagy ha mégis ezt teszed, ne énekeld túl a kedvenc számomat, amit épp hallgatok! :)
holnaptól munka, vár a zoo. :) kiváncsi vagyok.

esti érzésmorzsa.

néha jó lenne valaki mellé bekucorodni az ágyba és mellette olvasni, hallani a lélegzését és érezni azt, hogy neki is jó mellettem;hogy jó együtt lenni...
szép álmokat.

comptine d'un autre été

azt hiszem a zene mindenki életében valahol a létszükségletek szintjén áll..nekem ahogy felnövök és érzem,hogy a szavak hiába szépek,de nem mindig mondanak el eleget, egyre fontosabbá válik. sok zenemű van, ami meghatározza az életemet, még több, amihez egy-egy emlék kötődik. és akkor itt van ez a zongorajáték, ami olyan, mint maga az élet..nekem olyan,mint az élet. játékos, hullámzó és erőt ad.

http://www.youtube.com/watch?v=ogMMGC9aDpA&feature=related

a mai nap olyan ideális volt..semmittevés szempontjából ideális. sokáig aludni. tejeskávét szürcsölgetni és a konyhában beszélgetni. ebéd után a hintaágyban ringatózva falni az új könyvemet..mert ezt nem lehet csak úgy olvasni, nem engedi, hogy csak úgy letedd..egy nő sorsa, betegség, fájdalmak, család és egy férfi..kiváncsi leszek, mi lesz a befejezés. (érdekes, mert sosem emlékszem a könyvek végére,mármint arra,hogy miképp zárult a történet, csak az érzés marad meg.lehet több mindent kéne az agyamra bíznom a szívem helyett?)

be is fülecskéztem pár részt a könyvben - később jöttem csak rá, hogy egy könyvtári könyv esetében ez nem ajánlatos,de hátha másokban is továbbgondolásra, lefordításra kerülnek ezek a sorok (hogyan történhet/történt ez velem?mit tennék/tettem ebben a helyzetben?)...

"Mindegy. Mindegy, esik-e vagy sem. Mindegy az is, találkozom-e ma vele. Sőt, most már annak sincs jelentősége, látom-e még valaha ebben az életben. Ő hozzám tartozik, gyökeret vert az életemben, s ha többé nem is beszélünk egymással, akkor sincs ez másképpen. Vannak érzések, melyek nem függenek semmilyen körülményől, semmilyen eseménytől, mert erősek, mélyes és túlélnek mindent. Akkor és ott értettem meg, hogy én így vagyok Briannel. Nem kell, hogy a közelemben legyen, én akkor is szeretem. Ha nem is keres többé, ő akkor is velem lesz, mert ott él a szívemben. Akit pedig egyszer a szívembe zártam, attól már nem akarhatok semmi többet, hiszen megadta , amit ember csak adhat. Szerethettem őt."

Sok minden kavargott bennem, miután ezeket a sorokat elolvastam, egy-két ember a múltból és egy-két ember a jelenből..örülök, hogy találkozhattam ezekkel az emberekkel, hogy segítenek és mellettem vannak. Remélem ez a pár sor segít E.-nek, hogy várakozzon, mert hihetetlen kincset kapott az élettől..

Egyébként sok új információ érkezett ma hozzám. Kezdem a kellemetlenekkel: meg kell szakítanom képzeletbeli kapcsolatomat dzsudzsák balázzsal bódi sylvike miatt.. :) aztán megtudtam, hogy D. és Á. utaznak, örülök neki, mert D. nagyon várja már és amilyen talpraesett lányzó, minden percét élvezni fogja. :) ..és lehet, hogy E. is itt hagy engem egy kicsit, ami meglepetés, de minden lehetőséget ki kell használni, nagyon drukkolok neki, hogy sikerüljön az állás Angliában. Időpörgetőnek és tapasztalatnak is jó lesz.(de lekopogom kopp-kopp) Vajon, ha elbújom az egyikőjük bőröndjében sikerül kicsempészniük csak egy kicsit? :)

és most jut eszembe, vasárnap csajbuli. <3 ..mert köszönöm, hogy vagytok lányok.

miért?hogyan?

miért pont újrakezdés lett a blog címe? talán mert rájöttem, hogy le kell zárnom a múltat, a jövőm felé kell fordulnom és ehhez bizony újra kell kezdenem sok mindent. s mivel az előző blogom teljes egészében egy valakiről szólt, aki mára a múltam része lett, kerestem egy új helyet és tádámm..itt vagyok.
érdekes volt rádöbbenni, hogy majdnem három év bejegyzései, hullámai, magaslatai és mélységei egy ember köré összpontosultak. leírva ma már megrázóbb, mint belegondolva...és ennyi idő után is kellett valaki, hogy észrevegyem ezt. egy kérdés csupán: az egész blogod róla szól?..és igen, visszaolvastam, belegondoltam mikor ültem le a gépem elé..valóban róla szólt minden.
DE ez itt és most megváltozik. ezentúl a jelen és a jövő számít és én, azok akik nekem fontosak, akik meghatározóak az életemben. (szerencsére vannak, ha nem is sokan :) )
hogyan kezdem újra? nehéz lesz,mert megszállottan tudok ragaszkodni a megszokott dolgokhoz.de a változással az új dolgok is együtt járnak. az első és legfontosabb lépés, hogy jobban figyeljek oda magamra. érthetjük ezt fizikailag és lelkileg is.nem csalom meg többet és nem használom ki többet magam, mert ezt bizony nagyon könnyű megtenni és szemet hunyni a saját hibáink fölött.
értékelni fogom azokat a csodás embereket,akik körülöttem vannak és annyi mindent csempésznek a szürke hétköznapokba. :) mert együtt annyi mindent átvészeltünk már és át is fogunk vészelni. :)
és a legnagyobb cél, szerintem ez lesz a legnehezebb..szóval, megtanulok szerelem nélkül élni és nem mániákusan keresni.megtanulom szeretni azt, aki vagyok..mert ha én nem szeretem magam, hogyan szerethetne meg bárki más.. :) remélem jól gondolom.

íme tehát a főirányvonalak.igyekszem majd a hétköznapokról és a célok megvalósulásáról is írni, hátha motiválok másokat is és magamat is. :)

nahát a bejegyzés végére kisütött a nap..ez egy jó előjel.