ma olyan 'minden nehéz' nap van. lehet a tegnapi csalódás, hogy a régi társaság már unalmas és elvesztette minden varázsát. és a mai nap magányossága. az érzés,hogy már hiányzik valaki,akit nem ismerek vagy nem tudom, hogy ki a megtestesítője annak, akire várok..a hiánynak..
hiszek a sorsban, úgyhogy nem fogok siettetni semmit,addig is próbálom kiteljesíteni önmagam. azt hiszem, kell egy bizonyos szintű lelkibéke, teljesség ahhoz, hogy megtaláljam/megtaláljon az, akit mellém rendeltek. (nagyon romantikus lett ez a rész,de akkor is így gondolom :))
addig pedig itt van micimackó és én hősiesen várok.
"- Micimackó! Mi van, ha egyszer elkövetkezik egy olyan nap, amikor el kell válnunk?
-Ha együtt válhatunk el, akkor semmi kifogásom ellene."
bizonyos szintű lelki béke ahhoz, hogy egymásra találjunk???
VálaszTörléstalán ezért leszek örökre egyedül.
mert az én lelkem nyughatatlanul háborog.
és lassan hisztérikus zokogásba török ki, hogy nem, ez nem lehet. nem maradhatok örökre egyedül...