nincs időm blogolni monstanában.illetve ezen a héten nem volt. dolgoztam,jó is volt,de nagy kihívást jelentettek a gyerekek,aminek nem tudtunk teljesen megfelelni, mindenki egyben maradt és többnyire jól is érezte magát.
tegnap munka után gálaesten voltunk. az értelmi fogyatékosoknak rendezték az ő fellépésükkel.voltak persze hírességek is,de nem róluk szólt az este (szerencsére).a műsor vonalát két ember, két egymást szerető, mégis egymástól távol élő ember levelezése adta,melyben a kavics mint a szeretet,önmagunk,múltunk és kitudja még mi minden jelképeként szerepelt. fantasztikus érzés volt sérült és egészséges embereket egy színpadon, őszintén EGYÜTT látni. együtt játszani, együtt adni önmagukat, odaadni valamit magukból nekünk.
..és amíg nem felejtem el,egy csippcsepp édesség is történt az előadás előtt.valamilyen akció keretében kartondobozzal a fejükön megjelent egy csapat ember, hogy megismertesse az ott egyedül várakozó embereket. hozzám és egy férfihoz is odaléptek, hogy bemutassanak minket egymásnak, hiszen a bókolás világnapja van. hihetetlen jó ötlet volt, csak úgy éreztem a közös nevetésre nem túl nyitottak az emberek. sajnos..de hátha ez szépen lassan megváltozik. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése