arcomra fagyott a mosoly

igen,most tényleg.szószerint. nagyon hideg van kint. itt a tél. megfagyott minden. talán a szívem is. a legújabb elhatározás: elfelejteni azt, aki már régóta kísérti meg újra és újra a szívemet. nem célravezető egy olyan valakit a mindennapok gondolataiban hordozni, aki csak használja a testemet. nem kell nekem még egy árnyék, elég a sajátom..néha még attól is megijedek. szóval viszlát. szia mindenamiúj. :)
ami a mindenamiújat illeti..persze, hogy nem megy csak úgy. egyik állomást elhagytam és attól tartok, hogy közeledem egy éppoly bizonytalan kikötő felé. pedig olyan helyre nem tanácsos kikötni, ahol ugyanolyan viharok és hullámok várnak, mint a nyílt tengeren.
..de ami miatt írok, a lényeg most jön. találtam egy nagyon jó kis einstein mondást, ami sajnos :) bizonyítja, hogy őrült vagyok...
*őrültség: ugyanazt tenni újra meg újra és várni, hogy az eredmény más legyen.*

ezt pedig a fagyos karácsonyi vásár emlékére..