hiszek abban, hogy vannak dolgok, amikkel találkoznunk kell az életben. vannak személyek, akikkel nem véletlenül találkozunk az úton. ...és abban is hiszek, hogy vannak könyvek, amelyek okkal kerülnek a kezünkbe.
Légrádi Gergely könyve is ilyen. apa találta valahol valahogy és haza hozta nekem. apró kicsi könyv. a külseje nem túl megnyerő, a címe sem ígért számomra izgalmakat.
és padamm.ilyenkor jön a csoda. elkezdtem olvasni. első mondatok..10-20-30 oldal. és belecsöppentél a könyv világába. otthont találtál a sorai között.
most újra a kezembe került ez a könyv. és feltétlenül meg kell osztanom a kedvenc részemet:
*Tudod, nem könnyű így beszélgetni veled. Mégis úgy kell nekem, mint egy jó erős fekete ebéd után. Elmondani neked, megosztani veled minazt, amit elmulasztottam, mindazt, amit nem mondtam el, s te mégis éreztél. Azt a sok apró, lényegtelen dolgot, foszlányt, amely megmaradt, beleégett az életembe. A múltamba, amely lyukacsos, mint a sajt a rajzfilmben. Likas, lyukacsos. Már-már a lyukak tartják össze.*
mindenkinek aki így érez és azoknak is,akik iránt így érzek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése