A várakozás levelei

2012. 07. 30.(16:24) Gergő elment Erdélybe. Augusztus 6-án jön haza. Sosem voltam az a belehalok,hogyegynapignemláthatom-típus, de azt tekintve, hogy a nyarunk eddig ugyanúgy telt, ahogy az elmúlt fél év (nevezetesen,hogy hetente kb kétszer tudunk pár órára találkozni), kezdek kicsit őrült nőszeméllyé válni. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy a legjobb megoldás itt leírni a nyűgömet. (Így nem rontom el az ő kirándulását és legalább nem a hisztérikát kapja abban a napi 1 sms-ben, amiben kommunikálni fogunk..nem mintha 180 karakterben bármit el lehetne mondani.) Szóval az első mélypont szombaton az esti beszélgetés után jelentkezett. A frissen elkészült bálozós sminkemet ennek örömére kicsit le is áztattam sós vízzel. Nehéz megtanulni azt, hogy miközben hallgatom mennyi minden történik vele, milyen jól érzi magát, ne magamra gondoljak (arra, hogy velem épp ebben a két hétben nem fog semmi történni és ezt a sok élményt nélkülem éli át, valamint azt, hogy tavaly pont egy ilyen táborozás után szakított velem), hanem örüljek annak, hogy végre talált egy olyan programot, amiben kiteljesedhet és feltöltődhet. ez a kínzó érzés pedig bűntudatba és apátiába taszít. Ma ismét nem történik semmi. Hiába próbálok olyan feladatokat keresni, amikkel elfoglalhatnám magam, de valahogy ellenem játszanak a dolgok. A beugrós munkát lemondták, a munkaügy nem válaszol, a kocsmázást pedig a májam már nem igazán értékelné. (18:45) Basszus.rohadtul hiányzol. 2012. 07. 31. A sok rossz hírnek és a takarításnak köszönhetően hamar elszaladt a nap. holnap irány pest és egy jó kis vérvétel. találtam egy számot, amit még régebben mutatott mackósajt (lehet,hogy nem véletlen,hogy ma találtam újra rá). azt hiszem ez lesz a következő 6 nap erőt adó dala. :) http://www.youtube.com/watch?v=9ZiSmLkd4D8 késve válaszolok az smseire, emailt is írtam ugyan, de semmi jókedvűt vagy izgalmasat nem tudok neki írni..tartok tőle,hogy a hervasztó üzeneteim csak elrontják a kedvét. lehet ezt neki is elmondom. nem tudom, hogy mi lenne a jó megoldás. nem szeretném, ha úgy gondolna rám nap mint nap, mint egy kötelességre, akinek jelentenie kell vagy valakira, akivel szívesen megosztja az élményeit és csak nyavalygást kap vissza. örülök, hogy jól érzi magát, hogy hamar beilleszkedett, de nehéz így, hogy nem kapok visszajelzést arról, hogy hiányzom neki vagy hogy szeretné, hogy mellette legyek. :( ...persze ez a hét most nem rólam szól. továbbra is marad ez a néhány sor önzőségem kézirata. 2012. 08. 04. az utóbbi napok szerencsére sokkal eseménydúsabban teltek. voltam üzemorvosnál és pénteken megkötöttem a szerződésem, úgyhogy most már hivatalosan is a Pető Intézet alkalmazottjává váltam. :) juhééj. :) tegnap hagymásbab 2.0 partin voltunk, eltelt, bár a mackósajttal jobb lett volna. :) nemsokára jön haza. már csak két nap. és hiányzom neki és szeretne velem lenni. elmúltak a kétségek, csak lenne már itt mellettem. :) várom nagyon haza. :) ma a henyélésé lesz a nap. :) NEM AKAROK CSINÁLNI SEMMIT! :)) 2012. 08. 05. egy hét után újra hallani a hangját..nem hittem volna, hogy ilyen jó. boldog és feltöltődött sok-sok élménnyel. azt hiszem most az ő energiái fognak engem motiválni arra, hogy menjek és ne rinyáljak azon, hogy mi fáj vagy mi nehéz. ma túl vagyunk egy eső miatt félbeszakadt meccsen, egy anyáék hazajötteken és egy beállt a szokásos feszült-sértődős-mogorva légkör kialakuláson. holnap újra látom a kicsit! :) már nagyon várom!