2012. október 26., péntek

get up and try.

lassan három hete annak,hogy vége.. a kapcsolatunknak vége,de egyre jobban kezdenek rám törni az érzések. nehéz elszakadni valakitől, akit valójában még szeretsz,csak tudod,hogy nem szerelem van köztetek. nehéz megbarátkozni az egyedülléttel. nem, ez nem magány. szeretek és szeretnek. de nincs meg az a szívdobbanás, mint mikor lefekvés előtt utoljára rá gondolsz, a mosolyára, a hangjára. nincs meg az a biztos pont, akire mindig számíthatsz, akinek te vagy az első, akit ha éjszaka felhívsz vagy a péntek estéjét csak rád szánja nincs lelkiismeret-furdalásod. igen, ez az amikor egyedül vagy. mert a társat nem helyettesítheti a család, a barátok. hozzájuk más energiák kapcsolnak, más a dinamikátok. de hiszem, hogy ez egy szükséges egyedüllét. idő, amikor vissza kell találnom magamhoz, az értékeimhez, az energiáimhoz. élnem kell, élvezni minden boldog és kevésbé boldog pillanatot. megélni. nagy levegőt venni és szemet lehunyni. hallgatni, hogy mit mond a csendben a lélek. most nehéz.de ezek az időszakok az alapjai a boldogságnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése